kellékek, szerelvények:

 

Kezdőlap

Ezen az oldalon a gyártás folyamán felhasznált segédanyagokról, kellékekről talál hasznos információkat.
A záraknál a MABISZ minősítést is megtekintheti, az olajfékeknél a beszabályozásról talál rajzokat.
A festékeknél színskálát talál. Végül jogszabályok gyűjteménye segíti az eligazodást.
A következő témakörökre rákattintással közvetlenül is eljuthat.

Zárak      Poliészter és pvc tetőlemezek      Betörők
Ajtó szerelvények      Polikarbonát lemezek      Jogszabályok
Ablak szerelvények      Társasházi ajtó szerelvények      Filmek
Olajfékek      Festékek      Szakkönyv

Kapu szerelvények      Tömítők      Mabisz ajánlás

                            

 

Zárak:

 

MCM kampós szár.


MCM gyártmányú kampós, kicsapó nyelves zár.
  Az MCM zártest  MABISZ minősítése itt olvasható.
Az MCM zártest teljeskörű mechanikai védelmet nyújtó zár féleség.

 


Az MCM zár működés közben. Jól megfigyelhető a kampós zárnyelv kicsapódása.


 ELZETT 777-es típusú zártest, biztonsági fokozata B 3-as.
Az ELZETT zárak MABISZ minősítése itt olvasható.
Ez a zár részleges mechanikai védelmet nyújtó zár féleség.


ELZETT gyártmányú 777-es típusú  zártest. Biztonsági fokozata B 3-as.(MSZ528-78)


ELZETT 50-es portálzár, kilincses kivitelű. Biztonsági fokozata: B 4.(MSZ528-78)


ELZETT 50-es portálzár, zárt állapotban.


ELZETT  gyártmányú 700-as típusú zár.  Biztonsági fokozata B3-as. (MSZ 528-78)
A hétköznapi életben kéttollas zár néven ismerik.
Ez a zár részleges mechanikai védelmet nyújtó zár féleség.


ELZETT zárbetét.. Biztonsági fokozata B3-as.
Ez a zár részleges mechanikai védelmet nyújtó zár féleség.


A MAUER zárbetét a képen látható módon B5-ös biztonsági fokozatú.
A MAUER zárbetéthez  5 db pontfuratos kulcsot mellékelnek.
A zárbetétet a gyári eredeti vákuumfóliás csomagolásban adjuk át a megrendelőnek.
Az ügyfél saját maga pontja fel a originált  gyári csomagolást.
A csomagolásban az alábbi képeken látható használati utasítás és a kódkártya található.
  MAUER zárbetét MABISZ minősítése itt olvasható.
A Mauer zárbetét teljeskörű mechanikai védelmet nyújtó zár féleség.

 


A MAUER zárbetétet a képen látható módon úgy is gyártják, hogy a két zárbetétet azonos kulcs nyitja.
A dupla MAUER zárbetéthez  5 db pontfuratos kulcsot mellékelnek.
A dupla és egyforma zárbetét használatával csak egy kulcsot kell magunkkal vinnünk,
és a két záras ajtón lévő zárakat ezzel az egy kulccsal lehet kinyitni.
Ezt a zárbetétet is a gyári eredeti vákuumfóliás csomagolásban adjuk át a megrendelőnek.
Az ügyfél saját maga pontja fel a originált  csomagolást.
A dupla MAUER zárbetét  B5-ös biztonsági fokozatú.
A Mauer  dupla zárbetét teljeskörű mechanikai védelmet nyújtó zár féleség.


A Mauer zárakhoz mellékelt használati utasítás.


MAUER zárhoz mellékelt műanyag biztonsági kártya.

 

Mauer  zárbetét család

A magyar biztonsági zárbetét piacon vezető szerepet töltenek be a Mauer zárbetétek. A zárszerkezet 5 db aktív biztonsági csapja egy sorban helyezkedik el és több mint félmillió valós kulcsvariációt tesz lehetővé. A speciális kialakítású, kiváló minőségű csapok magkihúzás (dugóhúzómódszer) és manipulációs nyitás ellen védik a zárbetétet. A cilinder mindkét oldalán négy fokozott keménységű felfúrás elleni védőelem található. A korszerű pontfúrt technológiával készült kulcs két oldala szimmetrikus, így a kulcs bármelyik oldalával behelyezhető a zárbetétbe. A zárbetét család rendkívül széles méretválasztékban, gombos és egyoldalú kivitelben is kapható.

 

  Kétoldalú illetve gombos zárbetétek méretválasztéka:

 

A (mm)

B (mm)

C (mm)

26

36

62

31

31

62

31

36

67

31

41

72

31

46

77

31

51

82

31

56

87

31

61

92

31

66

97

31

71

102

31

76

107

31

81

112

31

86

117

31

91

122

36

36

72

36

41

77

36

46

82

36

51

87

36

56

92

36

61

97

41

41

82

41

46

87

41

51

92

41

56

97

41

61

102

46

46

92

46

51

97

46

56

102

46

61

107

51

51

102

51

61

112

56

56

112

 

    Egyoldalú zárbetétek méretválasztéka:

 

A (mm)

B (mm)

C (mm)

HC 0

26

9

35

HC 1

31

9

40

HC 2

36

9

45

HC 3

41

9

50

HC 4

46

9

55

HC 5

51

9

60

HC 6

56

9

65

HC 7

61

9

70

HC 8

66

9

75

HC 9

71

9

80

 
 

A csúcsminőségű alkatrészek, a modern gyártási technológia alkalmazása a zárbetét precíz működését és rendkívül bonyolult fő és vezér kulcsos zárrendszerek kiépítését teszik lehetővé. A zárrendszerek olyan kulcs profillal készülnek amelyek nyers kulcsai kereskedelmi forgalomban nem kaphatóak.

Kulcsmásolás.

A kulcsokról kizárólag a Mauer magyarországi vezérképviseletével szerződött partnerek készíthetnek másolatot a zárbetéthez mellékelt biztonsági kártyával történő regisztráció után. Ez a kulcsmásolási rendszer kényelme és gyorsasága mellett a legmagasabb biztonsági szintet nyújtja a felhasználóknak.

 

 

Lakótelepen használt felső, gombos biztonsági zár, zárteste. (041-11)


Lakótelepen használt felső, gombos biztonsági zár, zárbetétje. (041-11)
Ez a zár részleges mechanikai védelmet nyújtó zár fajta.
 

Ajtó kellékek

 


Kétszárnyú ajtókhoz különféle íves reteszek.


Törésvédők, amelyek a zárbetét mechanikus védelmét szolgálják.

Különböző kialakítású zárbetét védők.


Ajtóhúzó gomb.


Belső rugós kilincs.


F1-es ajtó kilincs, kilincsgyűrűk és műanyag rögzítő lapok.


Portálzár kilincs.


Rozsdamentes anyagból készült kilincsek, belső rugóval.


Ajtóbehúzó gombok.


Zárcímkék, a zárak védelme nélkül.


Nehezített zárcímkék, a zárbetét védelméül szolgálnak.


Állítható forgáspont beépítés előtt.


Állítható forgáspont beépítése kapukhoz, kerítésben lévő ajtókhoz.
Ott kell alkalmazni, ahol a hőtágulás illetve a talaj elmozdulása miatt az állítás lehetőségére szükség van.


Kétszárnyú kapukhoz lakatolható átvetőpánt:


"Diópánt". Az ajtóknál általánosan használt forgáspont.


Mágneses rögzítők ajtókhoz.


"Kukucska". A fekete színű gumi elemekkel a régi lakótelepi ajtókba is be lehet építeni a régi helyére.
A képen látható kukucska üveg optikával rendelkezik, így nem homályosodik el.

Íves retesz, kétszárnyú ajtókhoz.

A íves retesz működés közben. Az íves retesz egy irányban zárócsapot tol ki,
amelyik a nem használatos ajtószárnyat lereteszeli a kerethez.

Zártszelvénybe és csövekbe való műanyag záró dugók.


 

Ablak kellékek

 


Ablakkilincsek.


Bajonett tolózár.


Bajonett tolózár.


Ablakvilla.


Kiakasztók. Erkélybeépítéseknél az ablaktáblák kiakasztására szoktuk használni.

Olajfékek (ajtó behúzók)

 

Dorma TS 68 olajfék


Dorma TS 68-as típusú olajfék.


Dorma TS 68-as típusú olajfék.


Dorma TS 68-as típusú olajfék, oldalán az állítási pontok.


Szabadban, esővédő tetővel védjük az olajféket.


A Dorma TS 68 olajfék beépítési méretei.

A Dorma TS 68 olajfék szabályzó csavarjai és a csavarok működési tartomány.

Az "1" jelű csavarral az ajtó becsukási gyorsaságát lehet állítani a 180 foktól a 20 fokig eső tartományban.
A "2" jelű csavarral az ajtó becsukási gyorsaságát lehet állítani közvetlenül az ajtó becsukása előtti tartományban. A két csavar önállóan szabályozza a két becsukási tartományt, nincsenek egymásra hatással. Az olajfék helyes működésének a feltétele, hogy a beállító karok helyesen legyenek felszerelve.
A helyes felszerelést a fenti ábra mutatja, azaz az olajfék talpacskával ellátott karjának merőlegesnek kell lenni az ajtóra. Az a kar amelyik az olajfék testéhez csatlakozik ferdén kell állnia az ajtó lap síkjára. A ferdeséget a rajz alapján lehet leellenőrizni. Az olajfék, és a szabályozó csavarok csak akkor működnek helyesen, ha az olajfék felszerelése is szabályosan történt, azaz a karok az ismertetett geometria szerint vannak beállítva.

 

Dorma TS 72 olajfék és beállító csavarjai.

Az olajfék végénél lévő EN 2 és EN 4 jelű beállító csavarral az olajfék nyomó erejét is szabályozni lehet.
Az óramutató járásával ellentétes irányba forgatva a csavart az olajfék gyengül. Az óramutató járásával megegyező irányba forgatva a csavart az olajfék erősödik. Az említett csavart akkor kell az erősödés irányába eltekerni, ha erős szélben az olajfék nem tudja biztonságosan becsukni az ajtót. Az 1-es 2-es jelű csavar az előbb ismertetett beállítási tartományokat szabályozza.

 

 
Dorma TS 73 V tűzgátló ajtókra való olajfék.
 
Dorma TS 83 olajfék

 

Kapu szerelvények

 
Kétszárnyú nyíló kapu.
Toló kapu.
Úszó kapu.

 

Görgő csoport.

A két görgőcsoport biztosítja a úszókapu alsó megvezetését és a teherviselést.

Felső megvezető teflongörgő, beépítés előtt.

Felső megvezető teflongörgő.

Toló kapu kereke.

Úszókapu görgő csoportja.

Úszó és toló kapu felső megvezető teflon görgője szerelvényházzal.


Teflongörgők beépítés után.

 

Poliészter és PVC tetőlemezek

 
PVC hullám -, trapézlemez és tekercs

A lemezek extrudált kemény PVC síklemezből készülnek a tömör polivinilklorid termékek nehezen éghetőek UV védettek időjárás és ütésállóak. Felhasználásuk belső térben fényáteresztő és világító felületek kialakítása, külső térben ipari csarnokok oldalfalai és tetőfedése, előtetők, kerti építmények, növényházak kialakítása.

 
 

Üvegszál erősítésű poliészter hullámlemez

A sík és hullámosított üvegszál erősítésű poliészter lemez jó fényáteresztő, könnyű hajlékony, időjárásálló, hőmérsékletálló és formatartó. Alkalmazása csarnokok, bevilágító sávok, előtetők, melegházak fedése. Az ammóniának ellenáll, így a mezőgazdaságban állat tartó telepeknél illetve ipari környezetben is kiválóan felhasználható.

 
 
 

 

Polikarbonát tetők

 
 

Különböző színű polikarbonát lemezek.

Polikarbonát lemezekhez szükséges alumínium rögzítő elemek.

A rögzítés beépítése.

Élzáró elemek.

Kész tető.
Polikarbonát tetők szereléséről, rajzos ábrák.
 
 

 

Társasházi ajtó szerelvények:

 

"Elefántfül" ajtóhúzó.

"Elefántfül" ajtóhúzó, felszerelve.

Tasztatúra.

Tasztatúra, melyet a számok beütése nélkül a képen látható távirányítóval lehet működtetni kb. 1 méter távolságból..
 
Mágnes zár  felfogató lemezzel
Mágnes zár felfogató lap nélkül. A képen jól látható az állítási lehetőség (a két belső csavar).
Süllyeszthető kivitelű sík mágnes.
Rászegzős kivitelű sík mágnes.
Sík mágnes beépítve, és a fegyverzete
Síkmágnes nyomógomb.
A zárbetét a zöld peremű gomb alatt látható mikrokapcsolót működteti az utca felőli oldalról hazaérkezéskor.
A zöld peremű nyomógomb ugyanezt az áramkört szakítja meg belülről távozáskor.
 A mikrokapcsoló és a nyomógomb is a síkmágnes áramát szakítja meg. A megszűnt gerjesztő áram miatt  megszűnik a mágneses tér, így az ajtó nyitható lesz.
Sikmágneses ajtóknál ezért nincs, és nem is lehet hagyományos zártest kilincsnyelvvel, és zárnyelvvel, valamint nincs kilincs sem, amely ez előbbieket működtetné.  
 

Társasházi portáloknál használt ajtó kitámasztó, lábbal működtethető.

Kitámasztó nyitott állapotban.
 

 

Festékek

 
 

Fémfelületek festéséhez egy vagy két réteg rozsdagátló alapozó festést szoktunk alkalmazni. Fedő zománc festéknek általában a Trinát család valamelyik tagját használjuk.

A Trinát festékeket selyemfényű, magasfényű, és matt kivitelben gyártják.
A Trinát festékek  készen megvásárolható gyári színeit az alábbiakban tekintheti meg. 
A képeken látható szín csak tájékoztató jellegű, az Ön monitorján látható szín eltérhet a valóságtól.
A Trinát festékekből a RAL színskála összes színei kikeverhetőek.
 

Trinát selyemfényű zománcfestékek:

 

Trinát magasfényű zománcfestékek:

Az esetek többségében a Trinát magasfényű festék gyári színeit szoktuk használni.
 

Trinát matt zománcfestékek:

 

RAL  színskála

A fenti táblázat a  RAL színskála alapszíneit mutatja be.
A festék boltokban a részletes színskála segítségével több ezer színből választhat.

 

A festékekről további információkat talál a www.trilak.hu oldalon.

Tömítők

 

A tömítő anyagokat páncélajtók légmentes szigetelésére, valamint erkélybeépítések üvegezéséhez szoktunk használni. Az akril tömítők festhetőek a szilikonok pedig nem festhetőek. A semleges szilikon tömítőt polikarbonát anyaghoz kell használni.

 

A beépített ajtó és a fal közötti hézag, repedés kitöltésére szakszerű és gazdaságos megoldást kínál a MESTER AKRIL Festhető Tömítő alkalmazása. Átfesthető és tapétát is ragaszthatunk rá. Az aljzat legyen nedvszívó, száraz és pormentes. 
Fehér, szürke és barna színben kapható.

 

 

A fából készült ajtók, ablakok üvegeit rögzíthetjük a keretben a MESTER SZILIKON Tömítő Ragasztó segítségével. Igen rugalmas (25 % alakváltozási képesség), jól tűri a hőhatásokat és ellenáll az igénybevételnek. Jól tapad az üveghez és a fához is.
Átlátszó, fehér, szürke és fekete színben kapható.

 

Hőszigetelt ablakok (ún. thermo-üveg) gyártásához javasolt segédanyag a MESTER SEMLEGES Szilikon Tömítő. Megkíméli az anyagok felületét, ezért kiválóan alkalmazható fémekhez. Az üvegrétegek közt elhelyezett
fémprofilt jól ragasztja és tömíti.
Átlátszó és fehér színben kapható.

További információkat talál a tömítőkről a   www.mester.hu  lapon!

Társasházi portáloknál illetve a páncélajtóknál a huzat elleni védelemre használt tömítők

Betörők

 
 
Eltört hengerzár betét. Hátul befeszített és kitört kilincs nyelv látható.
Lövér zár kitört nyelvvel, henger zárbetét kettétörve.
Rosszul rögzített ablakrács kiszakítása a helyéről.
A merőlegesen rögzített rácsok jóformán segédeszköz nélkül kiszakíthatóak.

Az oldal irányú rögzítés ebben az esetben sem elég mély, sem elég erős nem volt.

A nem kellő mélységben befúrt falazótüske,
valamint a felszín közeli rögzítés megkönnyítette a betörők dolgát.
Általánosságban igaz, hogy a rács erősségét a rács kerete adja.

A vízszintes összekötők a rácselemek szétveszítését akadályozzák meg.
A fenti képeken a betörés utáni, illetve a javítás utáni állapot látható.

A képeken egy rosszul meghegesztett ablakrács látható,
a vízszintes összekötőről a gyenge minőségű hegesztés miatt könnyen letörték a rácsot.
A keret nélküli rácsok könnyebben támadhatók mint a keretes rácsok.

Keret nélküli ablakrács, betörés után. A képen látható. hogy a rács hegesztést sem tartalmaz, a rács elemeit oldható csavarozással rögzítették egymáshoz. Helytelen módon a falba való rögzítés szemből, a fal síkjára merőlegesen történt, így könnyedén ki lehetett húzni a vakolatból a rácsot.
A helyes rögzítés mindig oldal irányból a kihúzás irányára merőlegesen történik. A rács rögzítésének másik gyenge pontja, hogy a rögzítés a fal széléhez közel került így a feszegetéstől a fal darabokra tört.

 

Jogszabályok

1959. évi IV. törvény

a Polgári Törvénykönyvről1

A birtokvédelem

188. § (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.

(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

(3) A birtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben azzal szemben is, akitől a birtokát származtatja, illetőleg akinek a birtokát időlegesen átengedte.

189. § (1) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és követelheti a dolognak közös birtokba bocsátását.

(2) A közös birtokosok - egymás közötti viszonyuk alapján - egymással szemben is jogosultak birtokvédelemre.

190. § (1) A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja.

(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

191. § (1)205 Akit birtokától megfosztanak vagy birtoklásában zavarnak, a jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

(2)206

(3)207 A jegyző az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és a birtoksértőt e magatartásától eltiltja, kivéve ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelemért folyamodott, nem jogosult a birtoklásra, illetőleg birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. Határozatot hozhat továbbá a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is.

(4)208 A jegyző határozata ellen államigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs; a birtoklás kérdésében hozott határozatot három napon belül végre kell hajtani.

192. § (1)209 Az a fél, aki a jegyző határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól kérheti a határozat megváltoztatását.

(2) A birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérheti. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás.

(3) A bíróság a birtokperben a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt; a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.

1960. évi 11. törvényerejű rendelet

a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról1

Birtokvédelem

(A Ptk. 191-192. §-aihoz)

26. §20 A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el.

27. § (1)21 A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat végrehajtása a birtokvitában eljáró jegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság (városi, fővárosi kerületi bíróság, a továbbiakban: helyi bíróság) hatáskörébe tartozik.

(2) A hasznok, károk és költségek kérdésében hozott határozat alapján végrehajtásnak nincs helye akkor, ha az érdekelt fél akár ebben a kérdésben, akár a birtoklás kérdésében keresetet indított.

(3) A bíróság a hasznok, károk és költségek kérdésében akkor is határoz, ha az érdekelt fél csak a birtoklás kérdésében indított keresetet.

(4) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

28. § (1)22

(2) A határozatot sérelmesnek tartó fél az ellenérdekű fél ellen a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül indíthat keresetet. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye; az igazolás felől a bíróság dönt.

(3)23 A keresetlevelet akár a jegyzőnél, akár e szerv székhelye szerint illetékes helyi bíróságnál be lehet nyújtani. A jegyző a keresetlevelet az ügyre vonatkozó iratokkal együtt három napon belül köteles a helyi bírósághoz áttenni.

(4)24 Ha a keresetlevelet a helyi bíróságnál nyújtották be, a helyi bíróság az államigazgatási iratok beszerzése iránt intézkedik.

29. §25 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárás részletes szabályait rendeletben meghatározza.26

 

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez

 

Tűzvédelmi szabálytalanság

Tűzvédelmi bírság
legkisebb mértéke
/Ft/

Tűzvédelmi bírság
legnagyobb mértéke
/Ft/

 

1.

Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő

100 000

1 000 000

 

2.

Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges

200 000

3 000 000

 

3.

Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő

100 000

1 000 000

 

4.

Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított

30 000/
kijárat

45 000/
kijárat

 

5.

Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított

60 000/
kijárat

90 000/
kijárat

 

6.

Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

200 000/
kijárat

300 000/
kijárat

 

7.

Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal

300 000/
kijárat

400 000/
kijárat

 

8.

Kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető anyagok, tárgyak elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélye nélkül

60 000/
közlekedő

100 000/
közlekedő

 

9.

Az I. fokú tűzvédelmi hatósággal történt egyeztetés nélkül a kiürítésre figyelembe vett közlekedőn, folyosón éghető installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 30%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és biztonsági jelek kivételével)

100 000

1 000 000

 

 

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet

az országos településrendezési és építési követelményekről

 

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján meghatározza az országos településrendezési és építési követelményeket (a továbbiakban: OTÉK), és elrendeli azok kötelező alkalmazását.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.

(2) Külön jogszabály alapján védett területet, építményt érintő felhasználást, építési munkát engedélyezni és végezni a védett érték figyelembevételével és a védetté nyilvánító rendelkezés szerint szabad.

(3) A rendeletben használt fogalmak meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

(4)1

(5)2 A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek megvalósítására vonatkozó szabályokat - az üdülő és a munkásszállás kivételével - külön jogszabály állapítja meg.

Kerítés

44. § (1) A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető.

(2)97

(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.

(4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.

(5) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni.

(6)98 A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg.

(7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani (3. ábra).

(8) Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között - a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál - meg volna osztva (3. ábra).

(9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.

(10) Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít (3. ábra).

(11) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni.

(12) Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti - az utcafrontival egyező irányú - közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli (3. ábra).

(13) Üdülőterületen - ha a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik - csak nem tömör kerítés vagy élősövény létesíthető.

(14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.

(15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.

(16)99 A honvédelmi és a katonai, valamint a nemzetbiztonsági építmény elhelyezésére szolgáló telek telekhatárán, annak tulajdonosának (kezelőjének, használójának) kerítést kell létesítenie. A kerítés nyomvonalában az őrzést biztosító építmény, illetve a kerítésre őrzést biztosító jelzőrendszer eleme elhelyezhető. Ezen telek esetében a (14) bekezdésben foglaltaktól - a külön használatú telekrész használatához szükséges műszaki megoldás építésügyi hatósági engedélyezése mellett - el lehet térni.

Tűzbiztonság

52. § Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén

a) állékonyságuk az előírt ideig fennmaradjon,

b) a tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen és mérgező elemet ne tartalmazzon,

c) a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetőleg ne terjedhessen tovább,

d) az építményben lévők az építményt az előírt időn belül elhagyhassák vagy kimentésük lehetősége műszakilag biztosított legyen,

e) a mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen.

Használati biztonság

54. § (1) Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget és annak részleteit úgy kell megvalósítani, ehhez az épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz biztonságos feltételeket nyújtsanak és ne okozzanak balesetet, sérülést, például

a) elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben),

b) megbotlást, mellélépést (pl. nem megfelelő világítás miatt),

c) leesést (pl. váratlan szintkülönbség, vagy korlát, mellvédfal hiánya, kialakítási hibája miatt),

d) fejsérülést (pl. nem megfelelő szabad belmagasság, szabad keresztmetszet miatt),

e) ütközést (pl. nem megfelelő megvilágítás, vészvilágítás hiánya, tükröződés miatt, vagy építményen belüli járműmozgásból),

f) égési sérülést (pl. védelem nélküli forró felülettől, folyadéktól, gőztől),

g) áramütést (pl. földelési, szerelési hibából),

h) robbanást (pl. energiahordozó, hőtermelő vezeték, berendezés hibája miatt),

i) elakadást, beszorulást (pl. szűkös méretű terek vagy nyílások miatt).

(2) Az építményt és részeit, továbbá a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és hirdetőberendezést úgy kell elhelyezni, kialakítani, hogy a fényhatás

a) az építmények és a helyiségek rendeltetésszerű használatát ne akadályozza,

b) a környezet rendeltetésszerű használatát (pl. tükrözéssel) ne zavarja, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.

Nyílások, nyílászárók, üvegfalak, vészkijáratok

62. § (1) A nyílások, nyílászárók, üvegfalak feleljenek meg az építmény, a helyiség rendeltetési céljának, a tűz-, a hő-, a zaj-, a használati és a még vonatkozó biztonsági követelményeknek.

(2) A nyílászárók a padlószintről könnyen és veszélymentesen kezelhetők legyenek. Ha az üvegfal felületei padlószintről nem tisztíthatók, a tisztításhoz szükséges szerkezeti megoldásról az építmény megvalósításával egyidejűleg kell gondoskodni.

(3) Az ablakok, továbbá a tömegtartózkodásra szolgáló építmény, önálló rendeltetési egység, helyiség ajtószárnyai nyitott helyzetben biztonságosan rögzíthetők legyenek.

(4)121 Építményben gyalogos közlekedés céljára szolgáló falnyílás vagy ajtó szabad mérete 0,60/1,95 m-nél, önálló rendeltetési egységek és lakásban a nappali tartózkodásra is szolgáló szobák ajtajának szabad mérete 0,85/1,95 m-nél kisebb nem lehet. A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség falnyílásának, ajtajának szabad mérete az (5) bekezdésben foglaltak kivételével legalább 0,75/1,95 m legyen.

(5)122 Az akadálymentes közlekedésre is alkalmas szabad falnyílás és ajtó 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet.

(6)123 Az akadálymentesség érdekében az ajtó beépítését úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ajtó azon az oldalán, ahová nyílik, a zárszerkezet felőli részen legalább 55 cm széles, a másik oldalon legalább 30 cm széles szabad sáv legyen biztosítva a nyílás tokbelméretén felül. Az ajtó pánt felőli oldalán a burkolt falfelülettől való távolság legalább 10 cm legyen.

(7) Az akadálymentes használathoz megfelelő, az ülő helyzetből is kilátást biztosító mellvéd magassága legfeljebb 0,6 m. A kiesés elleni védelemről gondoskodni kell.

(8) Az építmény kiürítési útvonalára nyíló ajtókat, vészkijáratokat a tűzvédelmi előírásoknak megfelelően kell kialakítani.

(9) A 0-18 éves gyermekek, tanulók részére szolgáló helyiségekben, terekben nem alkalmazható kiesést, sérülést gátló szerkezet nélküli forgó- és billenőablak, mélyen üvegezett ajtó és üvegfal.

(10)124 Akadálymentes használatra könnyen kezelhető, nagy erőkifejtést nem igénylő nyílászárókat kell beépíteni, szükség esetén automatikus nyitást biztosítva.

(11)125 A nagy üvegfelületek, üvegajtók olyan vastagságúak és szerkezetűek legyenek, amelyek biztonságot nyújtanak minden építményhasználó számára. A sérülésveszély elkerülése érdekében a nagy üvegezett felületeket, üvegajtókat 1,00-1,50 m magas sávban érzékelhető jelöléssel kell ellátni.

Szintkülönbség-áthidalók általános előírásai

63. § (1) Az építmények szintkülönbségeit a biztonságos gyalogos közlekedés és az építmény előírt időn belüli kiürítésének lehetővé tétele céljára lépcsővel és/vagy lejtővel kell áthidalni. Időszakos használat (pl. üzemi ellenőrzés) céljára hágcsó és rögzített létra létesíthető.

(2)126 Akadálymentes használhatósághoz az építmények és bejárataik szintkülönbségeinek áthidalása érdekében a lépcső mellett akadálymentes közlekedést biztosító megoldásról (lejtő, felvonó, emelőlap stb.) is gondoskodni kell oly módon, hogy a közlekedés a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza.

(3) A szintkülönbség-áthidalók járófelületeit csúszásgátló módon kell kialakítani.

Lépcsők

64. § (1)127 A lépcső (lépcsőkarok és lépcsőpihenők együttese) járóvonalán, egy lépcsőkaron belül csak azonos lépcsőfok-méret lehet. Kivétel lehet az időszakos használatú építményszintekre (pinceszintre, tetőtérre) vezető lépcsőkar.

(2)128 A lépcső járóvonala, a lépcsőkar szabad szélességének határoló vonalához 0,30 m-nél közelebb nem lehet.

(3) A változó belépőszélességű lépcsőfok kisebbik belépőszélessége a lépcsőkar előírt legkisebb szélességén belül legalább 13 cm legyen. Kivétel lehet a 65. § (3) bekezdésében említett lépcső.

(4)129 A lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat. Kivétel lehet a lakáson, üdülőegységen belüli lépcső. Akadálymentes használatra szolgáló új építményben azonos belépő szélességű fokokat tartalmazó egyenes lépcsőkart kell alkalmazni, és a lépcsőkar 1,80 m-nél nagyobb szintkülönbséget nem hidalhat át.

(5) Közterületen, építmény kiürítési útvonalán - a járda és az előlépcső kivételével - a lépcső könnyen észlelhető figyelmeztetés hiányában három fellépésnél kevesebbet nem tartalmazhat.

(6) A kiürítés céljára szolgáló lépcső szabad karszélességét a lépcső által kiszolgált építményben, építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb

a) időszakos használatú lépcső esetén 0,6 m-nél,

b) egy lakáson vagy üdülőegységen belüli lépcső esetén 0,80 m-nél,

c)130 tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményrészben 1,65 m-nél,

d) egyéb építményekben 1,10 m-nél,

e) akadálymentes használathoz 1,20 m-nél.

(7) A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. A lépcsőkar feletti szabad belmagasságot a lépcső járóvonalán, a lépcsőfokok élére illesztett érintő vonaltól függőlegesen kell mérni.

(8) Egy lakáson vagy üdülőegységen belül, továbbá az időszakos használatú építményszintre vezető lépcső feletti legkisebb szabad belmagasság indokolt esetben 1,90 m lehet.

Lépcsőfokok

65. § (1) A lépcsőfok méreteit a „2 m+sz = 60-64 cm” összefüggés alapján kell meghatározni [m = a fokmagasság cm-ben, sz = a fokszélesség (belépőszélesség) cm-ben, a járóvonalon mérve].

(2) A lépcsőfok magassága (m)

a) általános esetben 17 cm-nél,

b) akadálymentes közlekedéshez 15 cm-nél nagyobb nem lehet.

(3) A lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér), vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló lépcső fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet.

(4)131 Akadálymentes közlekedéshez a lépcsőfokokat homloklappal és orr nélküli járólappal kell kialakítani annak érdekében, hogy a lábfej ne akadjon meg. Az első és az utolsó lépcsőfokot eltérő színnel vagy jelölőcsíkkal jelezni kell. Három vagy kevesebb fokú lépcső esetében minden fokot feltűnő módon jelezni kell.

Lejtők

66. § (1) A lejtő lejtésének mértéke

a) a gyalogos közlekedés útvonalán legfeljebb 8%-os,

b) a rendszeres kézierős teherszállítás útvonalán legfeljebb 10%-os

lehet.

(2)132 Akadálymentes közlekedéshez:

a) a lejtők egyenes karúak legyenek,

b) a legfeljebb 2 cm-es szintkülönbség elfogadható,

c) a legfeljebb 17 cm-es szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 8%-os (1:12) lejtésű rámpa is alkalmazható,

d) a 17 cm-nél nagyobb szintkülönbség áthidalásához legfeljebb 5%-os (1:20) lejtésű rámpát kell alkalmazni,

e) egy lejtőkarral legfeljebb 0,45 m szintkülönbség hidalható át,

f) a lejtőkar indulásánál és érkezésénél legalább 1,50 m átmérőjű szabad terület biztosítandó,

g) a többkarú lejtők áttekinthetőséget biztosító mellvéddel alakítandók ki,

h) a lejtőhöz két fogódzkodó korlátot kell biztosítani, a járófelülettől mért 0,70 m és 0,95 m magasságban, az 1,50 m-nél szélesebb lejtőknél mindkét oldalon kapaszkodót kell elhelyezni és a pihenők mentén megszakítás nélkül továbbvezetni,

i) a szabadtéri lejtőt csapadéktól védetten, ennek hiányában megfelelő csúszásgátló bordázattal kell kialakítani,

j) többkarú lejtő legfeljebb 1,80 m magasságkülönbség áthidalására létesíthető.

Lépcsőpihenők, lejtőpihenők

67. § (1) A kiűrítés céljára figyelembe vett lépcső pihenőjének kisebbik alaprajzi szabad mérete - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a lépcsőkar szabad szélességénél kevesebb nem lehet. Ezt a szabad méretet más rendeltetés (pl. keresztező közlekedés) nem zavarhatja, illetőleg benyíló nyílószárny, beálló berendezés nem csökkentheti.

(2) Egyenes tengelyű lépcső közbenső pihenője a járóvonalon mérve legalább 0,60 m hosszú legyen.

(3) Akadálymentes közlekedéshez

a) a lejtőkarok hosszában legfeljebb 9,0 m vízszintes hossz után pihenőt kell beiktatni, amelynek hossza legalább 1,5 m legyen,

b) ha a lejtő járóvonala törtvonalú, akkor a töréspontoknál legalább 1,5x1,5 m szabad terület biztosítandó a kerekesszék fordulásához,

c) több karú lejtők esetében legalább minden második kar utáni pihenőn legalább két kerekesszék találkozásához szükséges szabad hely biztosítandó.

Korlát, mellvédfal

68. § (1)133 Az 1,0 m-nél hosszabb vízszintes vetületű gyalogos közlekedés céljára szolgáló lépcsőt, rámpát, lejtőt fogódzkodóval kell megvalósítani. Azt a lépcsőt, rámpát, lejtőt, amelynek a járófelülete a csatlakozó terepszintnél

a) 0,17 m-rel magasabban van, a fogódzókon felül megfelelő méretű lecsúszás elleni védőperemmel,

b) legalább 0,95 m-rel magasabban van, lecsúszást gátló korlátkialakítással vagy mellvédfallal

kell megvalósítani.

(2)134 A lépcsőkar legalább egyik - a 2,0 m-nél szélesebb lépcsőkar mindkét - oldalát fogódzásra alkalmas módon kell megvalósítani. A lépcső és a lejtőkar kezdetén és a végén a kapaszkodók 0,30 m-rel nyúljanak túl. A kapaszkodó 4,5-5 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű markolattal rendelkezzen. A markolat faltól való távolsága 4,5 cm legyen. A korlát markolatán a kéz legyen végigcsúsztatható és a környezethez képest színe kontrasztos legyen.

(3)135 Azt a járófelületet, amelynek szintje a csatlakozó terepszintnél 0,80 m-nél magasabban van, legalább 0,95 m magas kiesést gátló korláttal vagy mellvédfallal kell határolni. A magasság legfeljebb 0,80 m-re csökkenthető, ha a korlát vagy a mellvédfal felső vízszintes lezárása (pl. könyöklője) legalább 0,30 m széles, vagy legalább ilyen biztonságot nyújtó, más megoldású stabil szerkezet. A korlát és a mellvéd magasságát - ha ezáltal balesetveszély nem keletkezik - jogszabály meghatározott esetre vonatkozóan, eltérően is meghatározhatja.

(4)136 A nevelési-oktatási építmények közterületi kijáratai előtt a járda és az úttest elválasztására korlátot vagy annak megfelelő építményt kell létesíteni.

Filmek:

 

  • A zárbetétek működési elvéről készített animációs film.

 

  • A zárbetétek nyitásának alapelvéről szóló videó animáció.

 

  • Zárbetétek nyithatóságáról készített film.

 

A biztonsági 3-as fokozatú (részleges mechanikai védelmet nyújtó) zárak a fent látott letapogatásos módszerrel könnyen nyithatók.

A biztonsági 5-ös fokozatú (teljes körű mechanikai védelmet nyújtó) zárbetéteknél az előbb látott nyitási módszer nem működik.

  • A készen megvásárolható kínai páncélajtóról készült tanulságos videó.

 

 

 

szakkönyv:

Kákonyi Gyula : Zárak, lakatok című könyve, itt olvasható.

Mabisz ajánlás:


A MABISZ ajánlását amely a betöréses lopás és rablásbiztosítás technikai feltételeiről szól,
itt találja, amely letölthető és nyomtatható.
 
Kezdőlap     Honlaptérkép     Elérhetőség
 

SULYOK-T BIZTONSÁGTECHNIKA KFT
1158  Budapest, Thököly út 57
. 
Telefon / fax : (06-1) 410-5428       Mobil: 06-30-941-5280        E-mail:
ajanlat@sulyok-t.hu